Fogkorona vagy fogtömés?

Bár a fogkorona az egyik leggyakrabban használt fogmegtartó kezelési módszer, ennek ellenére sokan nem tudjuk pontosan, hogy mi is a fogkorona, mit foglal magába egy ilyen kezelés, és miért/mikor van szükség egy ilyen kezelésre.

A fogtömések esetében kicsit más a helyzet: ezek voltak az első kezelési formák, amelyeket ősidők óta használtak, ezért szinte mindannyian tudjuk, hogy mik azok a fogtömések és mire használják őket, igy ebben a cikkben szeretnénk egy kicsit a fogkoronára összpontosítani, habár mindkét fogalom bemutatására sor kerül: a fogkorona és a fogtömés is.

A fogkorona, valójában egy, töméssel nem megoldható, sérült de kezelt és helyrehozott fogra helyezhető fogmű, amelyet a fog megmentése érdekében használnak. A fogkoronák funkcionális célja a fogak megerősítése és élettartamának meghosszabbítása, emellett esztétikai célt is szolgálnak. Ezek, visszaadják a fog eredeti alakját és méretét, ezáltal javítva a sérült fog megjelenésén.

A fogtömések szintén fogmegtartó fogászati kezelési módszerek. Ezek, a szó szoros értelmében betömést feltételeznek, vagyis a korábban sérült vagy szuvasodott fogak zárását, mint a fogászati korona esetében, védelmi szempontból. A tömések meglehetősen hosszú élettartamúak, de ez attól függ, hogy hogyan vigyázunk utólag rájuk. Természetesen azt javasoljuk, hogy rendszeresen ellenőriztesse töméseit, hogy megelőzze az esetleges másodlagos fogszuvasodást.

Amint azt fentebb jeleztük, mindkét kezelési változat a korábban sérült fogak helyreállítására és reesztétizálására szolgál, de marad a kérdés: melyik a jobb megoldás?

A fogkorona rövid bemutatójából már fény derült arra a kérdésre, hogy mikor szükséges a fogkorona alkalmazása, így íme azok a konkrét helyzetek, amikor ilyenszerű kezelésre van szükségünk:

Gyökérkezelést követően

Gyökérkezelést akkor alkalmazunk amikor a bakteriális fertőzés mélyen hatol be a fogba és meglehetősen nagy fogszuvasodást okoz. A kezelés magába foglalja az ideg eltávolítását a fog gyökeréből, majd a baktériumoktól való megtisztítást. Alapvetően a fog rehabilitálásról lenne szó, annak érdekében, hogy elkerüljük a fog elvesztését.

A gyökérkezelést követően koronát kell föltenni a fog erősítése, letörése megakadályozása érdekében.

Nagy üreg kialakulása vagy fogtömés cserét követően

Ha a fogszuvasodás következtében olyan nagy üregek keletkeznek a fertőzés eltávolítása után, hogy a fog szélességének több mint fele eltávolítódik, szükségünk lesz egy koronára, mivel a fennmaradó fog meggyengül, és a törés kockázata jelentősen megnő.

Ezenkívül néha a régi töméseket koronával kell helyettesíteni, különösen akkor, ha a tömés körül mikrórepedések vagy kopás jelei keletkeznek, de abban az esetben is, ha nagyon kevés eredeti fog maradt meg egy fogszuvasodás után.

A fog esztétikai javítása

Amint azt a bevezetőben már említettük, fogászati korona használatával javítunk a fogak esztétikai kinézeten is, mivel idővel a fogak elszíneződnek és deformálódnak a baktériumok, a korrózió, a fogcsikorgatás (bruxizmus) következtében.

Esztétikai okokból használjuk a koronát akkor is, ha nagy fogközzel rendelkezünk. Konzervatívabb módszer, de költséghatékony és gyönyörű mosolyt varázsolhat arcunkra, ezáltal önbizalmunkat növelve.

Túlzottan kopott fogak esetében

Sok olyan tényező van, amely a fogak túlzott kopását okozhatja, ami végül a korona alkalmazásának szükségességéhez vezethet. Ilyen például a bruxizmusban, krónikus fogcsikorgatásban vagy a fogmorzsolódásban szenvedő páciensek helyzete, akiknél a fogak idővel lerövidülnek, felőrlődnek. Ennek másik meghatározó oka az étrend, pontosabban a nagyon savas étrend. A nagyon savas étrend, gasztrointesztinális refluxot eredményez, amely a fogak savas erózióját, a fogzománc elvékonyodását eredményezi, hátrahagyva a meggyengült és fertőzésnek kitett fogakat. Ezekben az esetekben is, a koronák gyakran óriási segítséget nyújtanak a fogak stabilitásának helyreállításában.

Repedezett fogak esetében

Abban az esetben, ha törött vagy repedezett fogaink vannak, ajánlatos a koronák alkalmazása. Miután egy fog eltört vagy megrepedt, fontos, hogy megerősítsük, annak érdekében, hogy megbizonyosodjunk afelől, hogy a baktériumok nem hatolnak a fog belsejébe, ezáltal megakadályozva a fertőzéseket és a fog károsodásának kockázatát, minimalizálva a törés kockázatát is.

Eddig olyan eseteket mutattunk be, amelyekben ajánlott a fogkoronák alkalmazása, ezért az alábbiakban röviden bemutatjuk a fogászati korona alkalmazásának eljárását is.

Hogyan történik a fogkorona felhelyezése?

Az eljárás kezdetén a fogorvos helyi érzéstelenítést alkalmaz, hogy minimalizálja a fájdalmat vagy a lehetséges kellemetlenséget, majd lecsiszolja a fogat olyan mértékben, hogy ez alkalmas legyen a korona megtartásában. Az elkészült fogról, az orvos lenyomatot vesz, amely alapján a fogtechnikus elkészíti a fogkoronát. A fogak védelme érdekében az orvos egy ideiglenes fogkoronát helyez fel a fogra, amig elkészül a végleges fogkorona. A fogkorona elkészítése akár pár napot is igénybe vehet.

Összefoglaló

Ha egy mondatba kellene összefoglaljuk a cikkben leírtakat, akkor azt mondanánk, hogy a fogtömés csak kevésbé súlyos esetekben hasznos, viszont olyan helyzetekben, amikor a fogtömések már nem segítenek, fogkoronát fogunk használni. Sőt, az utóbbit más célokra is használhatjuk, mint például esztétikai célokra. Reméljük, hogy ezúttal is hasznukra volt cikkünk! További szakmai részletekért várjuk Önt fogászati rendelőnkbe Sepsiszentgyörgyön, a Nicolae Iorga utca 10 szám alatt.